2016. augusztus 4.

Régmúlt idők Ikea széke....

Talán mások emlékeiben is megvan ez a fonott Ikea szék...úgy emlékszem már évek óta nem kapható, pedig formáját tekintve - szerintem - még most is megállná a helyét...
Ezek a konkrét darabok közel tíz évesek és igazán nem vethetjük a szemükre, hogy mostanra "kicsit" elhagyták magukat. 
Amikor egy kedvenc régi megrendelőm felhívott, hogy kell-e nekem négy lelakott Ikea szék, természetesen igent mondtam, bár elképzelésem nem volt, hogy hova fognak kerülni. (Nagyon köszönöm Lilla!!! :) 
Hihetetlen volt, hogy azon kívül, hogy az ülőfelület fonata elszakadt, semmi bajuk. Szerkezetileg tökéletes állapotban vannak. A felépítése pedig egyenesen barkácsolók álma, hisz úgy lehet szétszedni, hogy az ülőfelület kerete profi alapként szolgálhat bármilyen típusú újragondoláshoz.
Egyet régi övekkel "kárpitoztam", kettőt pedig osb lappal egészítettem ki. Szintén az Ikea tervezőket dicséri (nem...nem fizetett Ikea reklám!! :) hogy az atomjaira szétszedett székeket pikk-pakk újra össze lehetett szerelni, úgy hogy tökéletesen stabilak.
A mostanában megjelenő Kiskegyed Otthonában olvashattok róla bővebben.

Kiinduló állapotok:

a végeredmények:

  
Teljesen megértem, hogy ennyi régi öve kevés embernek van otthon elfekvőben...de ugye nem most először hirdetem az igét, hogy egy barkácskodónak kötelező a különböző turikat rendszeresen látogatni!! Öveket érdemes nem darab árus, hanem kilós helyen beszerezni, úgy tényleg minimál költségből meg lehet úszni.
Azzal is tisztában vagyok, hogy övekkel nem csak így hosszában szoktak kárpitozni, hanem rá merőleges darabokat is beillesztenek és összefonják, de én nem akartam kockás hatást, mert a csíkosat izgalmasabbnak találtam. Tudom, hogy a kereszt szálak hiánya miatt talán ez kevésbé tartós, de az elmúlt hónap tapasztalata azt mutatja, hogy meg sem mozdul. Ha biztosra akartok menni, alulról - úgy, hogy felülről ne látszódjon - befeszíthettek keresztbe néhány hevedert...

A képek elkészítése között azért történt egy s más...
És mielőtt úgy tűnne, hogy kizárólag Ny. az aki dolgozik, szeretném felhívni a figyelmet azon hiányosságomra, hogy képtelen vagyok csavarozni/húzni/vonni/szerelni...stb és ezzel egy időben csudálatos fotókat kattingatni, így kézdublőrre van szükségem...Na jó az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szét és összeszerelést nem én csináltam... és az is igaz, hogy a kevésbé látványos munkarészekhez sokszor semmi türelmem....de okoskodni remekül tudok...:) Mondjuk a munka időtartamát igencsak meghosszabbítják a "nem lenne jobb, ha úgy csinálnánk...?!?!?!?" kezdetű mondatok és a javaslatok parázs hangulatú megvitatása...:)
 
 
 
 
 
 
 
A párnázott szék alapjául Osb lap szolgál..és csak halkan vallom be, hogy valójában nekem úgy tetszik a legjobban ez a szék, hogy nincs rajta párna és öv, csak az Osb mintázata látszik....Miután beillesztettem a lapot, kicsit leolajoztam, így mind színben, mint mintázatban tökéletesen illeszkedik a fonott háttámlához.
 

fotók RingierAxelSpringer/KKO/Wein Krisztina

2016. július 11.

Egy kis előzetes az alakulóban lévő újdonságból....

Az utóbbi hónapok egyik kedvenc munkája alakulóban...Mivel tulajdonosa ritkán tartózkodik Magyarországon, így a végső finomítások, valószínűleg igencsak elhúzódnak majd, ezért - nagy türelmetlenségemben - nem bírtam kivárni, hogy "teljes, végső pompájában" mutassam meg.... Gondoltam, néhány telefonnal fotózott ízelítőt azért elhintek - így félkész állapotban -  de természetesen csak azért, hogy felcsigázzam a kíváncsiságotokat,  hogy aztán a végső fotózáson majd lássátok, hogy azok a bizonyos pontok az "í"-re mennyire sokat jelentenek!! Mondjuk a képek azért már most is biztatóak...:)










2016. június 9.

Amikor az amatőrök belvágnak a kertészkedésbe.....

Előre szólok, hogy semmilyen kertész előképzettségünk nincs!!! Valószínűleg az esetek nagy részében nem úgy állunk hozzá a növények ültetéséhez, annak előkészítéséhez és utána a gondozásukhoz, ahogy az a nagy könyvben meg van írva... Kicsit úgy csináljuk, mint a lakberendezést, látványra megyünk, ha egy növény nem válik be egy adott helyen, gátlás nélkül átültetjük, mintha egy asztalt tolnánk odébb. Ennek ellenére a növények meglepő módon burjánoznak, amit magam sem értek....
Azért a többesszám, mert kertészet ügyben Ny. mutat nagyobb lelkesedést, én kevésbé vagyok hajlamos gyomlálgatni, metszegetni, lehelgetni, pöcögtetni a növényeket. Szeretet van, szakértelem területén pedig van még mit fejlődni...:)
Fűszerkert ügyben azért én is eléggé belelkesedtem, így el is készült a magasított ágyásunk.
Nem történt más, mint az öcsém által évekkel ezelőtt a sufni mögé halmozott gerendákat végre felhasználtuk  (...persze, nyugodtan pakold oda, hisz "valamire csak jó lesz"...Most nem értem miért akadsz fenn azon, hogy a komposztálóhoz csak lapjával, kúszva lehet beszuszakolódni..végül is csak néhány évig tartott...most milyen jó, hogy már   megvolt az alapanyag????... ÁÁÁÁ...:))))
Baromi egyszerűen oldottuk meg. A gerendákat méretre vágtuk, óriás szögekkel összeütöttük és ezt a keretet felállítottuk egyszerűen a fűre, én pedig lefestettem, hogy azért kinézzen valahogy. Az aljára kavics került, arra a tüzelőből kilapátolt hamu, majd a komposztálóból az a valami ami télen keletkezett, végül pedig rendes föld.
Ennyi!!...aztán beültettünk mindenfélét ötletszerűen...és mondhatom mostanra gyakorlatilag elborítottak minket a fűszerek...
A fotón még a kezdeti állapotok láthatóak...
(A most megjelent Kiskegyed Otthonában többet olvashattok róla.)
Teljesen mellékszál, de mivel látszik a fotón, gondoltam leírom, hogy a bicikli a nagypapámé volt, Ny. felújította és egy zöldségesládát valahogy rábiggyesztett a csomagtartójára...a munka oroszlánrésze az enyém volt, piros szigetelőszalagból csinos dekorcsíkot ragasztottam a ládára.... 
Annyira szakszerűnek tűnik, hogy a gyökérről terjedő citromfüvet egy földbe süllyesztett cső darabba ültettük...pedig csak tapasztalat ...a citromfű gyökere úgy terjed, hogy seperc  alatt beborítaná az egész  fűszerkertet...így reményeink szerint megmarad saját kis helyén és nem nyomja el a többieket...
 
 
 és a szokásos jelölések...
 
Azért csináltam telefonnal néhány fotót, hogy bebizonyítsam nem vagyunk növény gyilkosok..bár tökéletes összevisszaságban, de mindenki  - köszöni - remekül van...
 


2016. május 18.

Most tényleg vegyek meg egy ennyire lepusztult lakást???????

Igen!!!!..
Na jó a válasz nem ennyire egyszerű, de én lelkes híve vagyok annak, hogy nagyon lelakott lakást vegyünk, majd alakítsuk át saját igényeinknek megfelelően. Persze nyilvánvaló, hogy ez szakmámból fakad, de én a legkétségbeejtőbbnek tűnő lyukért is tudok lelkesedni, ha azok a körülmények, amiket nem tudok befolyásolni megfelelőek.
És azt hiszem ez a lényeg! Egy lakásvásárlásnál elsősorban azt érdemes megnézni, hogy milyen a környék, milyen állapotban van a ház, milyenek a szomszédok, megfelel-e a lakás mérete, tájolása és rendezettek-e a tulajdonviszonyok. Tehát azok az adottságok rendben vannak-e, amik akkor is maradnak, ha magát a lakást már saját képünkre formáltuk.
Ha minden stimmel, akkor nem érdemes meghátrálni, akkor sem, ha legszívesebben már az ajtóból visszafordulnátok a lakásban uralkodó viszonyok miatt.
Sokszor egy tökéletesenek tűnő lakásban ott ér minket a döbbenet, hogy bútorok nélkül, az ott lakók személyiségétől megfosztva mennyire más az egész, mint amikor süteményillatú, rendezett, "vázában virágcsokros" hangulatban beleszerettünk.
(ha viszont lakást adtok el, akkor nem is gondolnátok, hogy néhány virág, a tisztaság és a sütemény illat!! milyen emocionális hatással van a vásárlókra...de most nem erről beszélünk, talán majd máskor..:)
Ez a 35m2-es lakás tökéletes példája annak, hogy micsoda elképesztő változásokat lehet kihozni egy olyan lakásból, ami legkevésbé sem nézett ki lakásnak, amikor megvételre került.
Viszont a környék, a gyönyörű ház és a tökéletes közlekedés mind remek alap arra, hogy egy kiadásra szánt mini apartmant lehessen belőle kialakítani.
Bár nem mondom, amikor megrendelőim felvázolták igényeiket - alvás lehetőség 4-6 személynek, egy gyerekszoba, egy elkülönített háló rész, nappali kihúzható kanapéval, két wc,  használható méretű konyha, viszonylag nagy étkezőasztal, pakoló részek..stb., mindezt 35 m2-en!?!? - egy kicsit el kellett gondolkodnom....aztán agyaltam és megcsináltam....ennyi :)))!
Még több képet és információt a lakásról itt találtok.
..a kezdetek...
 


A berendezés véglegesítése megrendelőim ízlését dicséri! Szerintem nagyon jól sikerült!
 

 Photoshoppal kicsit eljátszadoztam, hogy mivel lehetne még "csicsázni"...de ez már tényleg csak szőrözés :)!